Azert...

en is tudok am orulni dolgoknak. Penteken cirkuszban voltunk, a moszkvaiak csodalatosak voltak, nem gondoltam volna, hogy ennyire le tudnak majd nyugozni. Sot Dzsovanni kollega is megnyugodhat, egyetlen allat szerepelt a musorban, egy pindurko eb az egyik bohocszamban, es semmi baja nem esett a kis cukinak. En meg vegre kimozdultam, ami nagyon nagy szo. Sikerult ruhat vennem a kb. mostmar ezredik erettsegi talalkozomra, megcsinaltattam a kormeimet, sot elmentem vegre szoliba, mert ez az anglia feher rozsaja szin, ami itt mindenkit utoler eleg szanalmas, az otthoniak azt hiszik majd halalos beteg vagyok.

A lelkivilaga vajon milyen lehet? Ket honapig birta az eskuvoje utan, tegnap irt, hogy meglatogatna.Kerdezheted ugyanminek, de pont annak, azon celbol, amiatt jonne, mi masert? Amelie van felhaborodva helyettem, itt anyazott tegnap, de nekem mar annyira nem lenyeges o, hogy mar szanni sem tudom.

Nem vagyok oda erte, hogy hajnal fel haromkor kelek, majd nem tudok visszaaludni. Mindjart csorog a vekker. Bakker...

Kozben meg arra...

se visz ra a lelek, hogy a blogomat megszuntessem. Ehhh...

megyek, megyek, megyek....

dolgozok, kuzdok, adom az eselyt az energiaimat, aminek mar majdnem a vegere ertem,  es nem nagyon valtozik semmi. Persze hogy latom a fenyt az alagut vegen... Ott jon a vonat!

vajon ki lehet...

gyogyulni a depressziobol? Vagy csak az enyembol nem?

Igy...

Nem sok ertelme van blogot irni...